Hallottad már valakitől, hogy „Az öngondoskodás a legfontosabb dolog, amit tehetsz”?
Úgy érzékeled, hogy az öngondoskodás lehetetlennek tűnik, mert úgy érzed, hogy állandóan rohanásban vagy és egyszerűen nincs időd magadra?
Amikor állandóan rohanásban vagyunk, elszalasztjuk az Önmagunk megtapasztalását, mint szerető, jelenlévő lényt, aki teljes bőségben van és képes a sikerre. Ami az állandó rohanásban történik, az az, hogy elterelödik a figyelmünk a leglénygesebb részünkröl. A részünkröl, amely képes manifesztálni azt, amire törekszünk. Mert az energia mindig a figyelmet követi.
Talán titkon arra vágysz, hogy az életed más legyen, mégis azt hiszed, hogy tartanod kell a tempót.
Talán az önszeretet gondolata, a szeretet érzése, vagy az a képesség, hogy időt szánj magadra, úgy tűnik, megfoghatatlan az életedben… Ennek oka van, és bármennyire is irracionálisnak tűnik a gondolkodó elmédnek, ez az ok nem egyszerűen az, hogy elfoglalt vagy a családoddal, a munkáddal, a házimunkával vagy a hosszú teendőid listájával.
Amikor folyamatosan futunk, vannak bizonyos energiák, amelyeket ismeretlennek érzünk. Olyan energiák ezek, amelyek teljesség és a feltétel nélküli boldogság érzését adják nekünk.
Az efféle érzéseket – a jóllétet, a rendbenlétet vagy a szeretetteljes jelenlétet – egy spektrum ellentétes végével azonosítjuk. Egy olyan spektrum, amelynek másik végén azt érzékeljük, hogy „sikeresnek lenni az, hogy megszerezzük a dolgokat vagy megvalósítjuk a céljainkat és vágyainkat a materiális életben.
Képzeld el, mennyire más lenne minden, ha olyan életet élhetnél ahol meghallva a saját belsö hangod és belsö igényeid szerint alakíthatnál mindent. Mennyivel másabb lenne minden, nemigaz?
Az öngondoskodás és az önszeretet olyan melléktermékek, amelyek akkor keletkeznek, amikor abbahagyod rohanást, kiszállsz a mindennapok mókuskerekéböl és elkezdessz befelé figyelni.
Az önszeretet és társa, az öngondoskodás akkor keletkezik, amikor magunk felé fordulunk, és érezzük azokat az energiákat, amelyek elől eddig menekültünk, amelyeket eddig túlságosan féltünk érezni és eddig teljesen ismeretlenek voltak számunkra.
A szeretet energia gyógyít, és ez nem csak arra vonatkozik amikor mi szeretünk másokat, hanem ugyanúgy ha magunk felé fordítjuk ezt az érzést. Az elején szokatlan lesz, mert nem ezt tanították nekünk.
Az öngondoskodás átfogó és sokkal több, mint gondolnánk. Több, mint egy habfürdő, egy masszázs, egy ebéd a barátokkal, egy séta a tengerparton.
Az öngondoskodás lehet…
- Egy szünet, mielőtt igent mondasz valamire, amit nem igazán akarsz megtenni.
- Egy pillanat, amikor észreveszed, hogy beleegyezel valamibe, amit nem érzel helyesnek.
- Egy felismerés, hogy olyan megállapodásban vagy, amit nem akarsz.
- Egy pillanat, amikor megengeded és érzed a körülmény dicsőségét, amiben vagy.
- Egy választás, hogy elismered az értékeidet ahelyett, hogy elhinnéd az elme történetét, amely azt mondja, hogy méltatlan vagy.
- Egy alkalom, amikor abbahagyod az önszabotázst, és megengeded, nem pedig tagadod a nagyságodat.
Az a gondolat, hogy nincs időd az öngondoskodásra, az elme által teremtett illúzió.
Amint elkezdjük megérteni, hogy az Igazi Én figyelmen kívül hagyása az öngondoskodás hiányát jelenti, más döntéseket hozhatunk. Elfogadjuk az öngondoskodást, ahelyett, hogy azt a valószínűleg jelenlegi felfogásunkon keresztül fordítanánk le, miszerint: időt kell szakítanom az öngondoskodásra, vagy túl elfoglalt vagyok az öngondoskodáshoz!
Az öngondoskodás történhet munka közben, a család gondozása közben, vagy a nyakunkon lihegő határidő teljesítése közben. Az egyetlen dolog, ami elől elszaladtál, az a nagyságod és a képességed, hogy manifesztáld a vágyott életedet.
